Sok hó esett éjszaka. Minden tiszta és gyönyörű, mint a mesében. Mindenki azt kérdezi, hogy megmarad vagy nem? Ha igen, akkor elkezdődött a hosszú tél.
Új világba kerültem, újra kezdem a blogomat! Ebben a három évben, amikor nem írtam semmit, két fontos dolog történt velem. Megszületett a második kisfiam, Iván. A másik jó dolog az, hogy átköltöztünk az új házunkba, a Balatonra. Most minden határ zárva van, nem tudunk utazni Oroszországba. Sok időt töltünk otthon. A házunkban pár orosz specialitás is van, mint például a tömegkályha.
Ilyen típusú kályha Oroszországban van, a szüleimnél, 15 éve használják. Apukám és férjem építették. A kályha úgy működik, hogy nem kell mindig fűteni. Jól megrakjuk. Mikor leégett, és csak parázs marad, lezárjunk a kéményt. Így egész nap jön a meleg a kályhából. Persze, ez nem könnyű dolog, csak családi házba lehet építeni, nehéz konstrukció (3 tonna) és sok hely kell hozzá. De egy ilyen kályha nagyon kellemes és meleg. Meg persze sok finomságot lehet ott sütni!
Parázs. Le lehet zárni!
Férjem maga csinálta a kályhát egy orosz könyvből.
Sok fajta hó van nálunk Oroszországban. Mikor meleg (plusz pár fok) van, a hó nagyon vizes, kicsit szürke, jól lehet építeni belőle hóembert. Ha süt a nap de hideg van, mínusz 10 fok alatt a hó csodálatos, fényes takaró, meseszép. Ha fújja a szél, mindent betakar és nagy dombokat csinál a falak mellé. Amikor az utcán sétál az ember, mint kis tűk állnak meg a hópelyhek az arcon.
A gyerekek itt az első osztálytól síelni tanulnak. Én nem szerettem síelni az iskolában, de most újra elkezdtem, és nagyon tetszik nekem és a magyar férjemnek is. Ha van szabadidőnk, sí-futunk egyet az erdőben vagy a befagyott tavon. Az alábbi képen a helyi jégpálya látható.
Sokféle szánkó van errefelé, nekünk ilyen van.
Oroszország északi részén az emberek szeretik a rozsból készült kenyeret. Ennek történelmi oka van, ugyanis a búza errefelé nem él meg, azt a déli országrészekből szállították ide. Mára természetesen minden megváltozott, a rozsliszt drágább a búzalisztnél és a kenyérválaszték is hatalmas lett. De sokaknak a kedvence továbbra is a rozskenyér maradt. Az összetétele egyszerű: több mint felerészben rozsliszt, majd búzaliszt és élesztő. Az ára 45 orosz rubel. 100 g energiatartalma 200 kcal.
A magyar boltokban találkozhatunk egy gyümölccsel, amit darabra árulnak és gyakran kemény, éretlen – ez a datolyaszilva. Oroszországban nagyon szeretik, és még az északi régiókba is hoznak belőle nagy mennyiségben Abháziából, Grúziából, Azerbajdzsánból és Üzbegisztánból. Még úgy is, hogy 3000 kilométert szállítják, az ára körülbelül 100 rubel környékén van kilónként. A boltokban ezt a gyümölcsöt nagyon puhán, lédúsan és édesen árulják. A szezonja télen van, dupla öröm, hogy egy kicsit kényeztethetjük magunkat ezzel a finom és élénk gyümölccsel a hideg és havas időkben.
A sűrített tejet az amerikaiak találták fel, de Oroszországban nagyon népszerű, szgusonka néven. Konzerves dobozban kapható (ez még a Szovjetunióból maradt ránk). Sokan készítenek ilyet, de minden az összetételtől függ. Hozzánk Arhangelszkbe a legjobbat a szomszédos Vologda régióból hozzák, Szokol városból. Az összetétele: kétféle tej és cukor. Természetesen az íze nagyon édes, gyakran készítenek vele tortákat és süteményeket, és krémekhez is kiváló. Sokan szeretik még a sűrített tejet teához, kávéhoz adnak belőle, vagy simán eszik kiskanállal. Külön szeretném bemutatni gyerekkorom kedvenc finomságát: zárt konzerves dobozban két órán át kell főzni – így készül a főtt sűrített tej (varjonnaja szgusonka). Kenyérre kenve eszik, vagy krémként használják édességekhez.
Nehéz magyarul írni Oroszországban! És nehéz hozzászokni a rövid napokhoz is. Most Arhangelszkben a nap csak 4 órán át süt. Ma például napkelte 10:16-kor, naplemente délután 14:25 van. Egyszer a gyerekek reggel felkeltek és megkérdezték: „már sötét van, megint kell menni aludni?”. Van pár város, ami a sarkkörön túl van, például Murmanszk és Norilszk, ott a nap nem is kel fel. De nyáron ez fordítva van, világos van egész nap és egész éjszaka és ez nagyon szép. Akkor a világosban alvást kell megszokni :-)
Nemsokára jön Oroszország legkedvesebb ünnepe – az Újév. Nálunk is van karácsonyfa, ajándékok, csak Karácsony helyett újévkor. Ilyenkor kezdődik a 10 napos ünnep, az emberek ünnepelnek a családdal, utána mennek egymáshoz vendégségbe. Az Újév végigmegy az országon, mert 11 időzóna van. Először ünnepelnek a Kamcsatka-félszigeten és Csukcsföldön – a moszkvai időhöz képest 10 órával korábban. Arhangelszkben moszkvai idő van, így itt Újév 2 órával korábban van, mint Magyarországon.
Boldog Új Évet!
Az alábbi képen egy befagyott tó látható.
Oroszország nagyon nagy ország. Hosszú vasútvonalak mennek Moszkvától a nagyvárosokig. Sok ember utazik vonattal, mert a vonat megáll sok helyen, ahol nincs repülőtér (kisvárosokban vagy falvakban). Másrészt, autóval sokkal nehezebb napokat utazni, mint vonattal. Moszkvától Szibériáig például olyan hosszú az út, hogy csak 1-2 hét alatt lehet megtenni. Szentpétervár és Arhangelszk között az út vonaton „csak” egy napig (22 óráig) tart.
Az orosz állami vasúttársaság, az RZsD sokféle kocsit kínál. A Szentpétervár-Arhangelszk vonaton 3 kocsitípus van. A legolcsóbb az ülőhelyes kocsi, rövid utazáshoz.
A „plackart” egy olyan hálókocsi, ahol 52 hely van. Egy oldalon egymással szemben négy „hálópolc”, szemben vele a másik oldalon kettő van, és nincs köztük ajtó, az emberek látják egymást. Szerintem a külföldi embereknek ez furcsa.
A „kupé” néven ismert hálókocsiban 32 hely van. Minden négy hely külön fülkében van, be lehet zárni az ajtót. A kupé drágább, mint a plackart. Utaskísérő minden kocsiban van, ő ellenőrzi az új utasok az jegyeitt, ad ágynemű, csinál forró vizet a teához és takarít.
Varlamova Maria vagyok. Oroszországból jöttem Magyarországra. Férjem magyar, két gyerekünk van – egy kislány és egy kisfiú. Nem tudtam magyarul, amikor találkoztunk a férjemmel, és ő sem tudott oroszul, egymással helytelen angol nyelven beszéltünk. Hala Istennek, ezt régen elmúlt :) Most a gyerekekkel én csak oroszul beszélek, a férjem csak magyarul, mi egymással oroszul, néha magyarul.
Oroszországban, Arhangelszkben születtem és nőttem fel. A város északon van, a Fehér tenger partján. Most is ott laknak a szüleim, akik nagyon hiányoznak nekem. Az egyetemet Szentpéterváron végeztem, földrajz-ökológia szakon. Szentpétervár az egyik legszebb város Oroszországban, az az idő nagyon érdekes része volt az életemnek. Ebben a városban sok mindent megtanultam.
Most Nagykanizsán, nyáron pedig a Balatonon lakom. Magyarország a második otthonom, de ehhez sok idő kellett...
Oroszországból jöttem Magyarországra. Férjem magyar, két gyerekünk van. Nem tudtam magyarul, amikor találkoztunk a férjemmel...